2010. január 30., szombat

P.S.: Pöttyös galambok madártávlatból

Ő, aki férfim itt szuszog mellettem, nagyon óvatosan nyomom a billentyűket, hogy csak egészen halkan kopogjanak, nem akarom felébreszteni. Még nagy pelyhekben esett a hó, amikor elkészült a borsóleves. Annyira forró volt, hogy nem ettünk belőle, inkább lefeküdtünk aludni, mert álmosak is voltunk. Én csak azért ébredtem fel korábban, mert álmomban eszembe jutott, hogy most már biztos kihűlt a borsóleves.

P.S.: A pöttyös galambokat meg először úgy fotóztam, hogy kihajoltam a hóesésbe, csupa hópehely lett a nyakam, de aztán rájöttem, jobb, ha a gép beállításain változtatok, kevésbé balesetveszélyes, bár a huszonöt centis hó már elég puha lehet. Jobbra az egyik pöttyös galamb épp azt játszotta, hogy ő inkább most hal és ebben a formában örökítsem meg. Tényleg olyan, mint egy hal, nagyon mókás, katt a képre.


8 hozzászólás:

lexie avagy Melanie írta...

és tényleg :D

Csillagvihar írta...

Jár neked egy kreatívblogger díj ezért a galambhalért (is). Nálam van :D

maris írta...

jajj szegények. fáznak.

Bejci írta...

Én is borsólevest csináltam!!! :) Mi a gangra tettük ki éjjel, hogy kihűljön! ... jellemző rám: engem a borsólevesed fogott meg, azért a fotód is jól sikerült!

Cuki írta...

csóri galambok. jobb is ilyenkor halnak lenni, mint galambnak.

fuckinsuperhero írta...

Hát akkor játszhatta volna azt is,hogy jegesmedve.

csibike írta...

fuckinsuperhero: Lehet, hogy az a következő jelenet volt, csak lekéstem róla :)

Cuki: Passz, nem voltam még se hal, se galamb :)

Bejci: Gondolom, ez attól is függ, ki mennyire éhes :)

csibike írta...

maris: Összebújtak :)

Csillagvihar: Köszi szépen, alvás után meglesem :)

lexie avagy Melanie: Ugye? :)