Nem néztem az órámra (nem véletlenül, nincs olyanom, és amúgy sem szoktam az időt nézegetni), így szándékoztam betoppanni a dm-be valamelyik este, a korombeli biztonsági őr azonban vigyorogva közölte, hogy hét óra múlt egy perccel, zárva a bolt, és terpeszállásban lecövekelt előttem, még a mellkasát is kidüllesztette a rém-fontos-ember-vagyok-itt-kisanyám c. pózban. Otthon biztos tükör előtt gyakorolja a düllesztést és az a nap fénypontja, amikor zsékategóriás westernfilmek párbajhőseitől ellesett tartásban pózol a bejárat előtt - örülök, hogy nem köpött a lábam elé, az egyik legkedvencebb topánom feszült a lábamon. Nem tudom, mit gondolt, hogy felbőszült pankrátorként nekirontok és a testével kell megvédenie tőlem a dm árukészletét? Összesen vagy harminc ember lézengett még a boltban/dekkolt a kasszánál, azt hittem, simán beenged. Elismerem, a köszönés után szánalmasan gyenge kísérletet tettem a bejutásra ("Berohanhatnék egy csomag pelenkáért?"), valószínűleg bögyös-faros outfitben (és mínusz tíz évvel) több esélyem lett volna, mint trikóban-farmerben, meg ha szájfényt/kotont mondok.
Attól tartok, most kezdődik az a korszak, amikor már csak a nagypapakorú biztonsági őrökre tudok hatást gyakorolni.
0 hozzászólás:
Megjegyzés küldése